1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. fájdalomtól, megindultságtól szaggatott lélegzés és jellegzetes hang kíséretében könnyeket hullat. | biz csípő, maró szag hatására könnyezik. ▸ sír, mint a záporeső | ts ritk <könnyet> vmely érzelem megnyilatkozásaként hullat. örömkönnyeket sír. | <csecsemő, kisgyermek a fájdalma, kívánsága kif-ére> eltorzult arccal, meg-megszakadó hangon ordít. | ts ▸ valamibe, valamilyenre sírja magát a szemét álomba sírja magát; dagadtra sírja a szemét.

2. vmely élmény hatása alatt (könnyezve) mély fájdalmat érez. ▸ sír a lelke sír benne a lélek ▸ egyik szemével sír, a másikkal nevet

3. (ts is ) biz | sopánkodik, panaszkodik. | könyörög, rimánkodik.

4. panaszosnak tetsző hangon szól. sír a malac, a hegedű. | nép sistergő, sercegő hangot ad. sír az égő nedves fa.

5. irod <ég, felhő, idő> esőt hullat.

[↔sí¹ ]

sírgödör. sírt ás. | sírhalom. | <kif-ekben:> halál. sírig hű; ▸ sírba visz valakit ▸ sírba viszi a titkot ▸ sírját ássa valakinek, valaminek ▸ olyan, mintha a sírból jött volna vissza ▸ a sír szélén áll fél lába fél lábbal a sírban van ▸ megfordul forog a sírjában

[?fgr ]

1. záporeső.

2. vál valaminek sűrű hullása, gyors egymásutánja. könnyek, ütések zápora.

3. fiz nagy energiájú részecskék gyors megsokszorozódása.

[←záporeső ]

1. súlyánál fogva a levegőben lefelé mozog, ill. így vhova kerül.

2. <csapadék> a földre hull. esik a hó. | (alanytalan) esik az eső. ▸ akár esik, akár fúj ▸ úgy esik, mintha dézsából öntenék

3. egyensúlyát vesztve elbukik, elterül. ▸ térdre esik | egyensúlyát vesztve nekidűl, nekiesik valakinek, valaminek. falnak esik. | a térben mozogva, véletlenül becsapódva vhova, valamibe jut. légy esett a tejbe.

4. kibontva súlyánál fogva (redőkben) leomlik. szépen esik a ruhája.

5. ▸ darabokra esik

6. ▸ valakinek esik | ▸ valakinek a nyakába esik | ▸ valaminek esik | ▸ valakire, valamire esik | ▸ belém, beléd esik

7. ( -t ragos hat-val) hirtelen alacsonyabb szintre ereszkedik, ill. ilyen szinten folytatódik. a gép jó 50 m-t esett; itt esik a folyó. | értéke csökken, minősége gyengül. esnek az árak; esett a színvonal.

8. vhova kerül, jut. a hangsúly az első szótagra esik; elseje péntekre es. | <betegség v. kártevő> valamibe kerül (, és ott kárt okoz). féreg esett a gyümölcsbe; ▸ a fene a nyavalya essen bele | ▸ mi esett belé ebbe az emberbe? | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. foglyul esik; ▸ teherbe esik

9. <hely(ség), terület> valamilyen irányban v. vmely távolságra van, terül el. a város délre esik. | ▸ kezére a keze ügyébe esik valami | ▸ messze távol esik valakitől kívül esik valamin

10. ▸ valakire, valamire esik egyre 5000 ft esik. | ▸ valakire esik a választás, a sor

11. ▸ valami alá esik adó alá esik; (más) elbírálás alá esik.

12. történik, megesik. baja esik.

13. keletkezik, létrejön. tévedés ne essék; csorba esett valamin. | sp: ▸ gól esik

14. ▸ vhogyan esik valakinek valami rosszul esik neki. ▸ ahogy esik, úgy puffan

[ fgr ]

I. a folyamatos mn-i ign képzője

II. mn-képző <állandó tulajdonság megnevezésére.> vonzó [külső], elnéző [magatartás].

III. fn-képző

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!